Senki ne ringassa magát hiú ábrándokba, nem lesz szerintem minden nap mese, csak így az elején :) Ma újra elmentünk a rendőrségre és ha már Tamperében jártunk, minden más hivatalt is meglátogattunk. A 20 kg-os csomagom már kikapkolva a szobámban, holnap lehet hogy síelek, és megtudhatjátok mi az az adómedve a tovább után...
Hétfő reggel lévén korán volt az ébresztő, mondjuk én ma megint rosszul aludtam, nem tudom miért, de sokat forgolódtam. Reggel fél 8-kor jöttem le (kb. negyed 7-kor ébredtem) kávét inni, és mert úgy emlékeztem Anne előző este azt mondta 3/4 8-kor van az ébresztő, ami nekem kicsit későinek tűnt, ahhoz képest persze, hogy Miska hétfőnként 8-kor kezd a suliban. Az órarendje szerint. Ez itt kérem szépen fél 9. Mármint a 8. Általában Miska sétál a barátaival az iskolába, de ma kocsival vittük, ha már úgyis mentünk Tamperébe, 8.27-kor indult a kocsi a suli felé, és nem mi voltunk az egyetlen késők, Miska legjobb barátja Simo az anyukájával még a suli felé sétált, mikor mi kocsival bekanyarodtunk a könyvtár mellé (itt van a suli és a bölcsi is egymás mellett).
Ezután vissza a ház elé, mert a szerződés az emeleten maradt (erről nem tudtam, mármint, hogy hol vannak a kinyomtatott példányok, amik szerint én Budabesten lakok :), majd újra irány Tampere, majd újra a ház (most nem tudom miért... talán a GPS miatt, vagy kevés kutyaszőr volt a kocsiban, nem tudom... :) végül mégiscsak Tampere felé vettük az irányt. Vagyis először a 20 kg-os csomagom felé, ami a városon kívül, bár közigazgatásilag azon belül volt található, egy munkahelyen, nem is tudom, talán fafeldolgozó, vagy más, szóval olyan üzemszerűség. A lényeg, hogy megvan :)
Ez után a rendőrség másodszor, péntek után, ahol a szerződés és egy darab A4-es, 2 oldalán nyomtatott és általam kitöltött papírlap leadása után csak lefénymásolták az útlevelem, elmondták mikor kapom meg kb. a finn azonosítószámom és hogy postán, meg hogy most el kell menni a maistraatti-ba, miután sorrakerültünk (és ezúttal csak egy sorszámot kértünk 3 helyett :) 10 perc sem volt az egész. Ja, igen, az első alkalommal egy másik ablaknál voltunk, ott is nagyon kedves és egész szép lány volt, ez a mai is nagyon kedves volt, bár nem annyira szép, de azért szép. Ezt csak azért írom, mert ma másik két nagyon nagyon szép lányt/fiatal nőt is láttam. Nem hiányzik a szépség vagy valami, sok szép dolog van itt :) csak valamiért mégis feltünően szép volt az a 2 lány. És kedves is :)
A maistraatti az olyan jogi osztály szerűség. És nincs messze a rendőségtől, csak át kellett gyalogolnunk az út túloldalára. Itt mondjuk 2 Dolores Umbridge szerű nő foglalkozott velünk, de nem olyan mint a filmen, hanem amilyennek a könyvben elképzeljük :) (Éppen egy új kolleginát vezettek itt körbe, ezért kicsit kellett várni, de közben megfigyelhettem, hogy az egyik lányon a munkahelyén a folyosón az "ügyfelek" között, csak vastag sárga zokni van, cipő nem, micsoda szabad ország :). A második nő, aki a munka lényegi részét csinálta, az olyan pattogós stílusú volt, hogy még... diktálta hova mit írjak. Angolul. Oké, nyilván sokat csinálja és így egyszerűbb, de akkor is :) Az egyik helyen úgy láttam a mobilszámomra kíváncsiak, ami már van ugye, de neeeem, ő csak hajtotta, hogy dátum és aláírás. És ez csak egy előzetes nyomtatvány volt, itt kaptam egy másikat, amit postán be kell küldenem, ha megvan a finn azonosítószámom. És Dolores továbbküldött minket az adóhivatalba, adó meg valami szociális számért (mindenféle számom lesz itt :).
Rövid kocsikázás után meg is érkeztünk az adóhivatal épületéhez, ahol éppen kiállt egy kocsi, így parkolót sem kellett vadászni (ezt eddig csak egyszer kellett, a shoping centernél - Anne azt mondta a finnek új hobbija a shopingolás, azért). Befelé menet mutatta Anne, hogy nézzem csak a helyi NAV kabalaállata a medve. Kész. Egy zöld medve (mondjuk az adótól nekem is mindig zöld a színem) állt a bejárat felett. Pont ugyanazt a logót nem találtam meg, de íme, a finn adómedve, azaz a verokarhu:
Itt kicsit tovább időztünk mint a 2 másik helyen, többen is voltak, jóval, bár ablak is több volt (a jogi részlegen szobák vannak, nem ablakok) 40 fölötti szám is volt az ablakok között, nem is olyan nagy helyen. Itt egy nagyon szép és kedves lány volt az ügyintéző, ő is váltogatta a finn-t és az angolt, mint mindenhol máshol is az ügyintézők, és ugyan volt egy kis fennakadás, kellett vagy 5-öt telefonálni miattam, de egész gyorsan megoldotta. Ő a szerződésemet fénymásolta le és hosszan nézegette meg simogatta az útlevelem fő oldalát, oké, új, még nincs 2 hónapos, de nem hamis :) (A jogi meg az adóhivatalban fel kellett néznem az ügyintézőre, és összehasonlították a képem az arcommal.) Anne-nak sok kérdése volt hozzá, és úgy láttam, valami adót is számoltak rám, aminek a mennyisége először sok volt a munkaadómnak, de aztán kiderült, hogy ez egész évre van talán nem egy hónapra, vagy mi... nem beszélem a finnt :) Néha az angolt sem.
Elég hosszú lett ez a bejegyzés, egy másikat írok a bevásárlóközpontnak, mert én is úúúútálom olvasni, ami nagyon hosszú :) Moi, moi :)
Utolsó kommentek