Tudom, keveset írok, és azt is ritkán :) Néha elmélázok rajta, hogy az első pár hónapban minden nap írtam, és sokszor nem is nyúlfarknyit. És hogy most már mennyire nem új semmi sem... Kívülről tudom az útvonalakat Tamperébe, a kutyaséta köröket, és maximum az időjárás nehezíti meg a dolgom, ha mennem kell valahová.

Persze az nem triviális. (És itt mindenki és nem keveset beszél az időjárásról.) Most éppen az az állapot van, hogy egyik nap +2, a másikon -6, majd -12 és aztán megint +1. De a már jól bevált aláöltöző-sínadrág-télikabát-csizma kombó működik. Nem túl nőies viselet, de nem fázom. Ahogy beteg sem vagyok, bármennyire "köpköd" mindenki körülöttem. Éljen a gyógytea vagy még inkább a Györgytea, mert csak Gyuri bácsi teáit iszom. Ámen :)

Az időjárás bosszantó vonzata (a sok ruhán kívül) a lefagyott utak. Amin közlekedni, sétálni, nem annyira vicces, főleg ha Luna van a póráz másik végén, aki ugye... rángat. Rumba szegény, aki erősen öregszik, sokszor széttárt lábbakkal próbál kitámasztani, plusz én, szóval ketten kb. elbírunk a "barna szemű veszedelemmel" :) Sokkal jobb, mikor Jutta babakocsiját tolhatom, pláne ha a baba benne ül, mert akkor tudok mibe kapaszkodni, és fék is van a járművön.

Szóval a színház, mint posztcímadó. Vasárnap (edzés helyett sajnos) színházban voltunk a kiscsaládommal (by Ibolya). Egy gyerekdarabon voltunk, ami arról szólt, hogy van 3 rosszéletű, akik nagyon tréfásak, van egy oroszlán(y)juk is, de aztán a városka hasznos polgáraivá válnak. A darab címe Kolme iloista rosvoa, vagyis három vidám (örömteli) betyár. A helyszín a tamperei vígszínház, képek itt. A zenés betétek megértése kicsit nehezebben ment, de a többi szöveget elég jól értettem. Szóval beszélek gyerek finnül már :) Vagy inkább értek. A 3 betyárból a legalacsonyabb, kissé kerek hölgy volt a legjobb színész. Ebben a darabban legalábbis nekem ő tetszett a legjobban.

Juttával (2 éves és 8 napos leánygyermek) az első sorban ülni másfél órát, 10 perc szünettel, első hallásra rizikós ötletnek tűnhet, ám a kishölgy minden várakozásunkat felülmúlta, mert nem mászkált, nem hangoskodott, de mégcsak nem is fészkelődött. Csendben figyelt végig. A második felvonásra Anne egy kis mazsolával meg is jutalmazta, de azt sem ette folyamatosan, inkább az előadást nézte. A jobbomon ülő 5 éves forma kisfiú sokkal mozgékonyabb volt :) Na, meg Miska volt nem kicsit ciki, mikor a szünetben kifelé menet a sor eleji székből elkezdte kiverni a port, amit én le is tüdőztem... Megnéztem a jegyárakat, 15 euro/fő, életkortól fügettlenül. Nem tudom otthon mennyi, de nem szabad összehasonlítani természetesen. (A meccsekre is kb. ennyi a beugró ugye.)

Nemsokára megyek haza. Addig van még egy ügyeletes hétvége (most péntek 16 órától kedden reggel 8-ig), egy Jutta szülinap jövő szombaton (bulitortalufivendégek), vasárnap egy meccsnap, és közben egy felnőtt női floorball vilgábajnokság december 7-15-ig.