Hétfőn kicsit hosszú volt a nap, mert Anne Tamperébe ment, és sok dolgot intézett. (Hétfőn, kedden és szerdán szabadságon volt, csütörtökön itthon dolgozott, mint mindig.) Én mentem Juttáért, és itthon várakoztunk türelmesen a 2 gyerekkel, hogy a hűtőbe kerüljön valami. Meg a pocakunkba.
Mert hogy a vasárnap esti kajahiány nem oldódott meg hétfő reggelre sem, Anne a gyerekekkel lóhalálában távozott, 8 előtt pár perccel, én meg oldjam meg, egyek amit találok. A kutyákkal nem kellett menni sétálni, mert akkor még úgy volt, hogy Luna kedden és szerdán edz majd, esetleg csütörtökön is. De aztán a héten nem edzett egyszer sem. Anne viszont LEHET hogy lőtt végre egyet a 20-i vadász verseny előtt. Láttam töltényeket a konyhában (szerdán talán).
Hétfőn mikor Anne hazajött, mondta, hogy Miska sírva hívta, hogy hol vagyok, mert fáj az oldala (utólag kiderült, beütötte valahová). A gyermek persze nem volt otthon, éppen valahol biciklizett/rollerezett/görkorizott. Mondom: ma -kifejezetten emlékszem- kétszer mondtam el, hogy a húgáért megyek a bölcsibe. Ó, de nagyon sírt, és nagyon fájt neki az oldala, szóval... az anyuka megígérte neki, hogy ma pizzát süt és nézhet egy filmet. Így is lett.
A héten valahogy bénáztunk, jobban, mint az ebben a házban szokás. Jutta ráborította a pizzámra és a dohányzó asztalra az anyja borát. Majd az ölembe akart ülni, de elesett, és megütötte az arccsontját (szintén a dohányzóasztal van még a történetben). A gravitáció és a kis bababőre pedig együtt eme "mokkát" eredményezte:
Életke, úgy néz ki, mintha behúztam volna neki :S Aztán a héten még a tej is kiborult, és Miskát is szemen karmolta Luna, stb... Szóval a hétfő így telt, este megnéztünk valami egeres mesét, leginkább én és Anne, mert Miska nem bírta végigülni a másfél órát.
Kedden délelőtt nyelviskolában voltam, a (szűkebb) csoportomban egy filippínó nő van, ha jól értettem finn férje van, 5 éve él itt, és a nővére Nokiában angol tanár. A másik egy orosz nő, Nina, tizenvalahány éve él itt. Ehhez képest -nem felvágás-, de hármunk közül nekem a legjobb a finnem, meg az angolom is. (Persze a csoportban még van számos más nő, pl. felbukkant egy új török terhes..., és 4-en sokkal, sokkal jobban beszélnek mint én.) Délután meg főleg a gyerekek szobáját csináltuk, Miska ágya egyben van végre (csak a matracra 72 óráig nem lehetett ráfeküdni, és szerintem még egy fél év és pár cm, és nem fog tudni felülni az emeletes ágyán, olyan alacsony a szobája/magas az ágy), és Jutta szobája teljesen elkészült.
A szerda csendesen telt, porszívóztam, mint szoktam és a bútorok karton dobozait próbáltam egyben eltenni "láb alól". Juttával játszottam sokat, az új szobájában. Leginkább azon a szép rózsaszín szőnyegen szoktam feküdni, és alvósat játszani :) A csütörtök is nyugis volt, azon kívül, hogy Miska régi könyves polcát elvittük egy lerakatba hátha három hét alatt megveszi valaki, nem sok minden történt velem. A péntek "végre" normális volt, reggel én keltettem Miskát, és indítottam iskolába, majd a kutyákkal sétáltam, aztán Juttáért mentem biciklivel a bölcsibe. Nem egy nagy szám az au-pair lét errefelé :)
Szombaton reggel elmentünk Tokmanni-ba, így kb. egy hónap után ismét csokihoz jutottam :) Persze magam is elbiciklizhetnék édességért, de nem kell nekem annyira (a kilóimnak :) szóval, jó ez így, ritkán, de akkor megbecsülöm :) Délután kettőre pedig Anne barátnőjének Annemarinak a házába voltunk hivatalosak, Hämeenlinna-ba a kislánya, Josefiina hercegnős szülinapi party-jára. Hát, Josefiina konkrétan azt gondolja, ő Hófehérke, így volt pár sokkoló dolog, de azért bájos délután volt. Még 3 póni is volt a bulin. Meg egy csomó rohangáló, sikoltozó tüllbe öltözött 4 éves. :) Este 8-ra értünk haza, Jutta totál off volt :)
Vasárnap pedig a szomszéd Milija anyukája hívott meg minket (azt hiszem ő is Anne), egy ruhabemutatóra, ahol természetesen rendelni is lehetett. A svéd Me&I márka egyik képviselője hozta az őszi-téli kollekciót. De, így hogy egy ismerős házában voltunk, és persze a kollekció bemutatása után volt kávé, tea, 5-6 féle süti, a gyereknek keksz, csoki, üdítő, és beszélgettek az anyukák, nagyon kellemes program volt, és nem olyan "vásárolj, vásárolj, vásárolj". Anne rendelt is Miskának és Juttának is ruhákat, meg magának is felsőket.
Utolsó kommentek