Megint nem fogok egy posztba beférni, így a tematika az, hogy az első az út, a második a suli. Annyi felvezetés a csoportom elé, hogy parádés banda, 15 nő, 14 országból. Reggel -a már leírtaknak megfelelően- Anne vitt a buszmegállóhoz, mert nem élem még ezt a leintős módszert :) 8:30-kor indult a buszom a megállóból, Miska 8:17-kor még tv-zett, de nem voltam ideges, vagy izgatott :) Tényleg nem.
Ezután Miska még szórakozott a húgával, és a kutyákkal, sínadrág és csizmahúzás helyett, majd 8:23-kor be is ültünk a kocsiba, és irány a buszmegálló, aztán suli, majd Jutta a kindergardenbe. (Ez utóbbi 2 programon én nem vettem részt.) A megállóval szemben lévő óra szerint 8:25 volt, mikor megálltam ott, és -8 fok. Nem fáztam. Eddig még itt sosem, csak az arcom, ami nincs betakarva, és jelentem, mivel nem bííííííírom (kicsi korom óta) a harisnyát, nem vettem fel még itt sem soha. Jó, az egyik sétán volt rajtam aláöltöző. Azt szeretem :) Ma is csak egy farmerben, pulcsiban, síkabátban voltam a -8-ban.
És akkor itt mesélem el, hogy a finn ember igen hidegtűrő állatfajta. Bent Tamperében "kétszer ilyen hideg volt", -16 fok. Kiitos :S :) A combom lefagyott, de ezt csak akkor vettem észre, mikor fedett helyre értem. Az úton láttam lányt, nyitott kabáttal, alatta csak póló. Nénit, csak boka fölé érő nadrágban, harisnyában (de akkor is "kint volt" a bokája). Fiút, sál nélkül, nőt sapka nélkül, és csomó, csomó tinit, tornacsukában, tudjátok, olyan vékony talpú Converse-ben. Na, ki fázik ezt olvasva?
Ott tartottunk, hogy 8:25, megálló, Hämeenkyrö. Velem együtt pont senki nem várt :) de 28-kor megjött a busz, és 30-kor tovább is indult velem a fedélzeten. Majd negyed óra után egy néni leintett minket az egyik faluban, így már hárman voltunk a sofőrrel. És nem is telt meg a busz az úton, simán volt mindenkinek 2 ülése. Az út amúgy nagyon szép volt, és ki is világosodott közben. Végig kisebb utakon ment a busz, mert ugye ez a lassú járat (az express 5 perccel ér be hamarabb, nem is értem... de oda-vissza az a járat 23 euro) a fák között-főleg fenyőerdők, minden havas, nagyon szépséges.
Az egyik megállóban láttam olyan fakutya szerű dolgokat "leparkolva" a megálló mögé (itt volt egy kis beálló a hó/eső ellen). Egyszer meg át kellett mennünk egy pici kis hídon, valami vízmosás lehetett csak alatta, és jött szembe egy másik autó, ÉS a mi oldalunkon egy kisgyerek Michelin embernek beöltöztetve, a láthatósági mellénykéjében, akkurátusan halad velünk szembe. Meg is állt a busz, megvárta míg elmegy a kocsi, majd elhajtottunk a gyerek mellett. Jártam Nokiában is, persze csak a busszal, és ebben a megállóban pár dobozt is bepakoltak a csomagtérbe, szóval ezt a feladatot is ellátja a távolsági busz.
A menetrendnek megfelelően 10 előtt Tamperében voltunk, és ugyan arra jött a busz amerre nekem vissza kellett mennem, de maradtam rajta, mert elég sok időm volt, és így egy utcával többet láttam a városból. (Ami nagyon szép, csak kéne valaki akivel megnézhetem, mert egyedül nem olyan klassz, és a -16 sem tökéletes az egész napos sétához, azt hiszem :) Nagyon lassan sétáltam, mert volt időm, és mert nézelődtem. De így is 10:20-ra odaértem, így tudtam, hogy hazafelé is el fogom érni a 14:25-öst, ezúttal már nagyon bátran, az első megállóban, Tampere fő (?) utcáján, a Hämeenkatu 20 szám alatt.
Nagyon nem is kellett kilépnem, de azért siettem picit az óra után, hogy biztosan elérjem a 80-as számú járatot, a megállót könnyen megtaláltam, a buszbérletem is csak kicsit sz*rakodott (pont, mint reggel), de azt hiszem, csak nekem kell megvárni, míg a sofőr jegykiadója beolvassa hány km-re szól. Hazafelé Ylöjärvi felé jöttünk, nem Nokia felé, szóval tök más úton, és megengedtem magamnak azt a luxust, hogy nem a központban szálltam le, hanem a "megállónkban", ami a legközelebb van a házhoz. Kicsit kellett csak figyelnem, a nehezebb az volt, hogy ne aludjak el :) Hazafelé sokkal rövidebbnek tűnt az út :)
És ahogy leszálltam, Anne fel is kapott, mert pont akkor ment a kocsival Juttáért, majd Miskáért. A mai napon a gyermek azt találta ki, hogy új hokiütő kell neki, nem tudom miért, talán a régi rövid. Szóval elmentünk a Tokmanni-ba, ami nem is tudom mi, nincs sok élelmiszer, de azért van, azon kívül viszont minden... nem tudom, a gagyi Stockmann??? Itt csak olyan ütő volt Miska méretében ami Anne-nak nem tetszett, meg egy ami Miskának nagyon, de az iszonyú hosszú volt neki. Úgyhogy elmentünk egy (főleg) bicikliboltba a "másik" hämeenkyröi központba (itt van a bank is), és itt lett ütő. Még jó, hogy reggel ettem utoljára, egy kevés puuro-t...
Utolsó kommentek