Először is újra köszöntöm azokat akik nem a fb-ról klikkelnek rám:) Nem a népszerűsködés volt a célom azzal, hogy egyszer kitettem az üzenőfalamra a blog címét, aznap produkáltunk ugyan egy nézettségi "tüskét", de azóta csak az maradt akinek fontos vagyok :) És -I guess- aki nekem fontos :) Ennyit a statisztikáról, többet nem is nézem, mert minek. Érdekes nap volt ez a szombat, csapjunk is lovak billentyűk közé :)

Reggel 3/4 8-kor Jutta visongó nevetésére keltem, hát, jobb, mint az ébresztő, de aludtam volna még... Félig kómában is voltam fél 9-ig, de aztán lementem kávézni és netezni, újságot olvasni. szörnyű életem van, belátom :) A délelőtt el is telt, Jutta játszott, Anne mosott, ezt-azt csinált, aztán 11 körül elment sétálni a kutyákkal és Juttával, aki a babakocsiban aludt. Csak -5 fok volt, simán "meleg" idő :) Hazajöttek, ebédeltünk.

Aztán, mikor Jutta felébredt elmentünk vásárolni, mert minden kifogyott már (müzli, kakaópor, tej, kenyér, ilyesmi :). Itt megfigyelhettem az üveg, műanyag és pléh doboz gyűjtését. Egy automata szerűségbe tette be Anne sorra a hulladékot, az meg "osztályozta" (mert hogy egy kerek nyílás volt minden palacknak). Aztán kiadott egy papírt, hogy mennyi euro ez a kedves szelektív gyűjtőnek. Nem láttam sajnos, de Anne leadta a pénztárnál, mikor fizettünk.

Én is elköltöttem az első 9.20 euromat ebben az országban, csokit vettem meg rágót (otthonra... nem akarom egyben intézni, mert azt hiszem 50-100 euronyi édesség egyben vásárlása sokkot okozna a pénztárosnak :) és torok cukorkát, mert nem 100-as az orrom meg a torkom. Eukaliptuszos. Hazajöttünk, én olvastam, Anne felment Juttával az emeletre netezni, utalni a fizetésem, ilyesmik. Én igazából aludtam a kanapén, Lunával, de pszt :) Tanulnom kellett volna, finnt.

Vacsiztunk, 18 előtt, mert 18 utánra kártyapartira voltunk hivatalosak Simo szüleihez (Denis és Taina). El is indultunk 3 sörrel meg Juttával az utca végébe. A babakocsit betoltuk a nyúlólba. Nem viccelek, nyulak vannak egy csűrszerűségben. Nem is kicsik. Nem tudom, hogy miért, vagy hogy levágják-e őket néha finom pörinek, vagy brassóinak, de ott rágtak a drágák :) A ház zsúfoltabb, mint amiben mi lakunk -mondjuk az emeletet nem láttam- és melegebb. Mind hőmérsékletben, mind hangulatában. A nappali egyik sarkában orchidea van, a másikban egy iguana. Van nagy akvárium is halakkal (ezek is olyan nagyobb fajták...) és 2 kutya itt is. Meg kályha, amitől nagyon meleg volt.

Megkínáltak forralt borral (azt hittem az :S) de ez erősebb volt... egy bögrével letoltam, de nem annyira jött be. Mindenki más úgy itta, mintha tea lenne, és a parti vége felé már "sűrítették" snapszokkal... Dennis és Taina bátyja még sört is ivott mellé... A játék amit játszottunk, valami römi szerű volt, de minden körben meg volt határozva mit tehetsz le, pl. úgy mint: 3-3 vagy 4-4-3. A 4 az sor. A 3 az meg egyforma szám vagy figura 3-asa. Elég furcsa volt, de állítólag gyorsan megtanultam :) A nagyi odavolt értem :) Aki mellesleg tökéletesen beszél angolul. És kijár dohányozni Denis-szel 2 körönként :)

Az egyik pisi/cigi/minden más szünetben Denis kivette az iguana-t a terráriumból, odahozta hozzám és én megkérdeztem, hogy megérinthetem-e, és persze igen. Nem volt olyan nagyon furcsa, kb. műanyaghoz hasonlított a tapintása. Charlie a neve, mert fiú, és a farkával együtt majdnem 2 méter. Denis csomót mesélt róla, és egy kis bőrt is leszedett róla, mert hogy hüllő és vedlik. Denis amúgy is sokat beszél :) de jó fej, meg szépen beszéli az angolt. Ő ugye német, de Dániában is éltek már Taina-val.

Anne-val felváltva játszottunk/Juttára figyeltünk, ő kezdte én voltam az utolsó kör, amiben sort kellett gyűjteni, tetszőleges kezdő lappal (7-es vagy király is lehetett, bármi), de fekete-piros váltásban. Én sajnos rákattantam az ásszal kezdésre (fekete), és két lapot is eldobtam ami jó lett volna (piros király és piros J) szóval a nagyi nyert, de nem én dobtam neki a nyerő lapot, hanem nagyon szerencsésen felhúzta. Én és Anne összesítésben az utolsó előtti helyet szereztük meg, Taina bátyja lett az utolsó.

Már indultunk volna, mikor a nagymama és a fia (Taina bátyja) pókereztek, és felkértek döntőbírónak, a fiúnak 2 párja volt, a nagyinak sora. Én a sorra szavaztam, és mondtam, hogy bocs, de hiányzik a nagymamám :) Ez volt az utolsó csepp, a mama ott helyben hozzá akart adni a sráchoz (elvált, 2 darab 10 fölötti fiúcskával), de már Denis is megkísérelte ezt a kártyázás alatt. A nagyinak az is bejött, hogy tanulok, és próbálok is finnül beszélni. Meg hogy gyógytornász vagyok :) Remek este volt na, sokat nevettem...

Aztán már mikor a kabátomat vettem volna, Denis még utánam jött, hogy ha Anne megengedi néha az ő gyerekeikre is vigyázhatnék. A nagyi ott van, de a szíve vacakol néha, ő és Taina meg elmennének moziba, vagy síelni ketten, és akkor ott is kéne aludnom. Az utca végén.... meg hogy bírnak a kölkök (én is őket, egész este Simot csipkedtem, ha a közelembe jött). Seni cuki kiscsaj, 6-7 éves, Simo meg ugye Miska pajtija, a suliban is egy osztályba járnak. Szóval igent mondtam :)

Taina mondta, hogy a tűzoltók várnak holnap floorballozni :) Hát, juhu... köszi, jól érzem itt magam, nagyon :)