Hallottatok már a gonoszról a csúf, kopasz... na, jó, nem. Nincs gonosz és csúf, de még kopasz sem, csak nehéz nap. Amikor már az éjjel sem jó. Jutta egész éjjel sírt, nem egyfolytában, de sokszor felébredtem rá. Amúgy is rosszul aludtam, és hülyeségeket álmodtam, az egyik az volt, hogy Anne megunta a gyereket dajkálni, vagy el kellett mennie, és felhozta nekem, hogy most foglalkozzak én vele.
Én meg becsukott szemmel vettem el a gyereket, és bizonygattam, hogy ébren vagyok, menjen csak, de közben ki sem bírtam nyitni a szemem... álomomban... szép képzavar :) Mint már tegnap írtam, ma Anne 7 előtt rajtolt. A reggelben sok csavar volt, pl. az, hogy Miska azt hitte, mi együtt megyünk a suliba. Rémlik egy olyan verzió, hogy Anne mondta, hogy a gyerek sífutó léceit majd tegyem a babakocsira, de aztán szerintem más lett a végleges. Miska mindenesetre eléggé lehangoltan indult el, de ma reggel ennél sokkal több bajom is volt.
Pl. hogy indulás előtt valamiért késztetést érzett, hogy egy répát a négyszögletű sajtreszelőn lereszeljen, és míg én Juttát tettem tisztába és öltöztettem, ő az egész konyhát és étkezőt répába borította. Egy részét felsöpörte, de akkor is miért... és azt is hogy hogyan...? Jutta ehhez ma egész nap nyűgös volt, mivel éjjel nem aludt. Ezért sírt mindenért, amiért máskor nem. Vagyis 5 percenként. A pólóm mindkét válla összefüggően van borítva gyerektakonnyal (már bocs). Hurrá.
Ahogy sejtettem Jutta az indulás után 5 perccel már aludt is a babakocsiban, így nem adtam be a gyerekkertbe, mert minek, benéztem, elmondtam mi van, alszik, holnap normál nap lesz, de ma nem hagyom itt. Vittem a finn órára, úgyis csak 2 óra (másfelet ebből aludt), aztán hazatolom. Az utolsó fél órában is csendben nézelődött, persze mindenki el volt olvadva tőle. Ma amúgy a sportokról és a szaunáról tanultunk, sürgősen neki kell állnom szavakat tanulni, mert ez így nem nyerő :) Az óra felénél a tanárnőnk (Reeka, vagy Riita) elkezdett valamiről beszélni, aztán kipakolt valami krémféleséget a táskájából, és hozzá málnadzsemet, és keverjük össze és kóstoljuk meg... hát, köszi, tízórai :) Aztán meg a "régi" tanárnéni mondta hogy akkor most teázzunk és sütizzünk... :)
Mert hogy február 5 ünnep Finnországban (nagyon bírom az ilyeneket :) Runeberg napja van ma itt. "J. L. Runeberg (1804-1877) a finnek egyik legnagyobb nemzeti költője, aki ugyan még svéd nyelven írt, de “Maamme” (Hazánk) című versének finn fordítását a mai napig is nemzeti himnuszként éneklik. Születésnapja, a többi nemzeti költő születésnapjához hasonlóan “zászlós nap”. Nem munkaszünettel járó ünnep, de reggel 8 órától naplementéig, vagy legalábbis este 9-ig, országszerte kitűzik a zászlót, és a közintézményekben megemlékezést tartanak. Február 5. környékén a cukrászdákban, pékségekben, az éttermek étlapján megjelenik egy jellegzetes sütemény a Runebergin torttu, mely valószínű, hogy a nagy költő kedvence lehetett."
Reggel fel is tűnt, mennyi finn zászlót látok a házakon :) Hát, ezért. Amúgy este is ettünk a családdal sütit, szóval ma 2 tortát ettem. Kis torták csak, és igazából a tanárnéniké volt a legfinomabb (Anne 2 félét hozott, a második kicsit szárazabb volt). És ha már híres emberek, szóba jött ma az órán Frans Eemil Sillanpää is, aki Hämeenkyrö szülötte, szerintem az utazás előtt már linkeltem, de megéri még egyszer, Nobel-díjas finn író. Most már nagyon nagyon okosak és tájékozottak vagytok :)
A délután nem telt valami csendesen Jutta nyöszögött, csak úgy, semmi se volt jó neki, szerintem jön a foga. Kaptam egy rendes bokáig lemosós "nagy dolgot" is, és megint lepisilte az anyja szőnyegét... Nem voltam a helyzet magaslatán... Majdnem elaludtam a kanapén, ölemben a gyerekkel, de aztán megjött Miska aztán Simo meg Senni is, azon gondolkodtam, ha az ázsiai kiscsaj is bekopog, beengedem, és kiírom, hogy MEGTELT. Eléggé csendben volt mind a 4 gyerek, a kutyák voltak megbolondulva, mert nem tudtam velük kimenni egy percre sem ma, Rumpa ki is erőszakolta, hogy kiengedjem, de mérges voltam rá, mert nehezen jött vissza. Mehettem utána Lunával, az meg sosem egyszerű.
17 körül hazajött Anne, 4 gyerek, igen ám, de Miskának 18-ra a sísuliban kell lenni, nem nagyon evett, hiába kínáltam, szóval óriás ordítás lett, Miska behisztizett. Simo meg Senni (őt még nem hallottam beszélni, annyira szelíd kislány :) el is spricceltek, mintha itt sem lettek volna, szerencsére mindkét bejáratot használták befelé jövet, így most pánikszerűen menekülhettek a "saját" ajtójuknál... Ma nehezen kezelhető napja volt Misku-nak... :S Aztán csak elindultak síelni (csak a gyerek sisakjáért jöttek vissza... még jó, hogy Anne kezébe adtam mikor utoljára visszajött... le is tette, el is mentek nélküle) és mint kiderült vásárolni is. Mit nem vett Anne? Vajat és kávét. Mindkettőből szabad szemmel jól látható mennyiség fogy minden nap, de kimaradtak... sebaj, nekem van 3 az egyben kávém (sálálálááááá), amúgy már valakit megöltem volna. Kicsit beteg vagyok, nem kell még a kávéelvonás is :) :)
A postás ma is bedobott egy rejtélyes 3. csomag értesítőt. Vagy viccelnek velem és a tegnapi kettő miatt van valami kavar, vagy valaki szépen meglepett :) Holnap minden kiderül, ha ideadják nekem az útlevelemre, meg a szociális szám papíromra :)
Boldog Runeberg napot :)!
Utolsó kommentek