Bevallom, szoktam blöffölni. Vizsgán, barátságban, munkában... leckével. Nem mintha ezen a tanfolyamon bármi kötelező lett volna, és Feró óta tudjuk: "magadnak tanulsz nem nekem tanulsz...", de: mára nem volt készen a leckém, pedig igazából lett volna időm rá. Olyan 75% volt meg. Az órán aztán ki sem nyitottuk sem a tankönyvet, sem a munkafüzetet. :)

Hanem elénk raktak egy rakat papírt, és ez esetben félrevezető volt, hogy csak pár szót értettem, és amit igen, abból úgy tünt valami teszt vagy vizsga lesz... naaa, neee... nem vagyok az ilyen típusú vizsgák nagy rajongója, szóval nem mosolyogtam nagyon. De, aztán valami cikk volt az yle.fi-ről, hogy "teszteld az állampolgárságod", mármint hogy mennyire vagy jó polgár, és tudod-e mi szabálysértés, mi bűntény, kb. ennyit értettem meg.

No, ez után elővettük a nagyobb pakk papírt, na, az megint valami vizsgának tűnt... igen, a Jyväskylä-i egyetem leírása az alapfokú, középfokú és felsőfokú vizsgáról. Milyen típusú feladatok vannak, mennyi idő van rá, stb. Na, ezután már nem számítottam semmi jóra :) De végül aztán sütizés és teázás következett, meg beszélgetés :) És még egy oklevélféleséget is kaptunk, rajta van a nevem meg minden :) És szeptember 3-án kezdődik a "suli" megint. Szóval a nyelvet biztosan fogom tovább tanulni, itt helyben :) Örülök neki.

Dzenka elvileg nem jön többet, mert egy másik tanfolyamra bekerült olyan napi sok órás típusú, és csak az állami ünnepek a szabadnapok... Kemény. És ha jól értettem 2 év, ami nekem kicsit soknak tűnik. Majd még levelezek vele erről. Ő búcsúzóul megölelt a kapuban :) Én is kedvelem őt, de azt hiszem ő engem sokkal jobban :)

Még egy kis nyelv... vannak szavak amik nagyon hasonlónak tűnnek, pl.: peruna, päryne. Hallgassátok meg :) Jó, meg lehet különböztetni, de azért ha valaki csak úgy beszél hozzád, és nem is lassan... Aztán a másik csoport, a "csak egy betűkettőzés és más semmi" (én neveztem el :) pl. mato és matto, nem mindegy ugye... A teljesség igénye nélkül pár kedvencem, ezek pl. pékáruk: sämpylä (ez zsemle amúgy) és patonki. Vicces nevük van, én bírom őket :)

A szülinapomon itt leszek Hämeenkyrö-ben, és Anne-val színházba megyünk, Tamperébe. Azt hiszem ez az ajándékom. Szabadtéri színház, szóval remélem nem fog esni :) A helyi szabadtéri színháznak is utánanéztünk már, nem túl professzionális, de én látni akarom :) Anikóval. Akinek a nevét nem képes Anne megjegyezni, és Anniká-zza, értem én, ez egy finn név, de már tisztáztam párszor, hogy ő egy másik barátnőm... Na, mindegy.

Persze csomó minden most jut eszembe a hétvégéről, pl. a szárnyfesztávolság tábla, amin a gyerekek megmérhetik, hogy ha széttárják a karjaik, akkor milyen madár nagyságának felelnek meg, itt a kép (alul van két sötétkék tenyér, egy csúszkán):