Vagy az éjszaka közepén, vagy korán reggel -itt nem lehet tudni, délelőtt fél 10 körül lett kb. világos- megébredtem és elég nehezen aludtam vissza, de nem hallottam a földszintről mást, csak kutyaköröm kaparást a parkettán. Aztán visszaaludtam, és lementem, mikor Anne hangját hallottam, meg Juttáét. 9 körül lehetett. Reggeliztünk (puuro volt, valami bogyós lekvárral ettem:), Luna rámfeküdt még búcsúzóul (asszem csípi a fejem), aztán irány a rendőrség a finn azonosító számomért. Ja, igen, a 20 kg-os csomagomat még nem tudtam átvenni, sem első este, sem az azóta eltelt napokon, talán majd hétfőn. Tankoltunk Hämeenkyrö-ben, meg gyorsan megmutatta a várost Anne, sok kisebb falu együtt Hämeenkyrö, és van egy központ, ott van minden, supermarket, könyvtár, templom, posta, a szokásos, ilyenek. Aztán irány Tampere.
Rendőrség. Sorszámhúzás. Egyből 3 :) az egyiket azért, hogy megkérdezze a másik kettőből melyik a jó. Finnek :) Aztán semmit nem intéztünk kb. egy óra alatt, mert kellett volna a szerződés, amit még nem írtunk meg. De örülök, hogy Anne így hajtja a dolgokat, meg annak is, hogy „A" szerződés kell mindenhez :), bár nem hinném, hogy nem fogunk tudni megegyezni. Mindenben. Ezután átmentünk az út túloldalára, mert ott van a busz végállomás, és Anne vett nekem egy 44 vagyis 22 oda, 22 visszaútra alkalmas busz bérletet, Tampere-Hämeenkyrö viszonylatban (ezt most mindeki ejtse ki aki olvassa, tuti nem használjátok minden nap a "viszonylatban szót" :), hogy majd be tudjak járni Tamperébe. Tök jó :) Ja, és egy évig lehet leutazni. Nem tudom mennyi volt, mert mindent és mindenhol kártyával fizetnek a tankolásnál nem is volt kutas, csak a kút oldalán egy kártyaleolvasó. A busz végállomás után mentünk a bevásárló központba.
Bevásárló központ: először azt hiszem a SIM kártyámat vettük meg. Olyan helyes fiú volt aki intézte, hogy legszívesebben hazahoztam volna, áááááá, mint Andy Roddick teniszező egy kis Ryan Reynolds beütéssel, jaj, nagyon jól nézett ki... Elég gyorsan ment a dolog, még számot is kérhettem bele (4-es természetesen :), aztán vettünk vállfát, aztán azt hiszem ettünk. Pizza volt az ebéd, és itt teljesen normális, hogy ingyen salátabár van mellé. 3 féle saláta és 3 féle savanyúság, plusz öntetet is lehet rá tenni. A pizza azt hiszem több mint 8 euro volt, plusz az innivaló ugye. Anne elszaladt a supermarketbe Juttának kajáért, Miska meg wc-n volt, aztán visszajött és ugyan nem mondta, de kereste az anyját, mire én ékes finnséggel közöltem, hogy az anyja egy supermarket-äiti on supermarket. (Erre csak ma jöttem rá... mindegy :) Azt hiszem valami lla, vagy llä rag kellett volna a szó végére :) És még Anne-nak is büszkén elmeséltem, éljen :) Minek beszél finnül, aki nem tud :)?
Na, és a fun park/játszóház. Talán 28 euro volt hármunknak, 10-10 a két felnőtt, 8 a gyerekjegy, Jutta nyilván ingyenes. 2 floorball pálya van benne, jó, nem rendes méretű, de az egyik csak az (szemben a laser tag pályával-ilyet én is csak filmen láttam eddig), a másik meg a labirintus-várban az mondjuk kosár és focipálya is. Apropó floorball: Miskának van ütője, kint a ház előtt, meg labdája. Nagyon örültem neki, csak az én ütőim a 20 kg-os csomagomban vannak, majd ha nálam lesz, ütögetek Miskával.
A játszóház nagyon klassz volt. Voltam Juttával a labirintus-várban, ilyen itthon is van, csak ez nagyobb azt hiszem, ültünk 6D vetítésen... kb. 5 perc volt, és majdnem hánytam, mert egy gyorsvasútban „ültünk", de a 6D-nek megfelelően: mozgott az egész építmény alattunk, minden irányba, fújta a hajunkat a szél, csapkodta a lábunk a növény (egy vékony műanyag cső), és sok D szemüveg volt rajunk. Uh, borzasztó volt :) Jó, én nem szeretem, de amúgy klassz volt, nevettem, meg visítottam :) Ez amúgy plusz pénzes volt, 5 euro/fő talán... de egy gyerek és egy felnőtt benne volt a kezdeti 28 euroban. Most így hirtelen nem tudom mi volt még a fun parkban, de nagyon nagy és jól felszerelt, pár olyan játék is van (kis hullámvasút, meg az ami nálunk a „polip", csak kisebb), amit itthon csak a szabadban láttam. Sok kúszó, mászó, köteles, ügyességi, meg egyéb játék. Olyan mint itthon, csak nagyobb, jobban felszerelt, és ami még fontos, nagyon sok pihenőhely van a szülőknek, óriás nagy, kényelmes kanapék, asztalkákkal, sok wc és pelenkázó is.
Miután hazajöttünk, ettünk picit, aztán séta (én is mentem, gondoltam, jó alakalom megismerni a környéket-sötétben, hahaha...), Miska meg átment a pajtijához. Esett valami hódara, vagy hó, szóval annyira nem volt kellemes a séta, pedig hidegnek nem tűnt az idő, csak a végére fagyott le a combom... miután elindultunk mondta Anne, hogy ez egy 5-6 km-es kör Hämeenkyrö körül (konkrétan az autópálya mellett sétáltunk vissza), és sétának sem mondanám. Ugyanis a 2 kutya a babakocsihoz volt kötve, és megindultunk... Komolyan majdnem kocogtunk, a leggyorsabb sétamenet volt, ezután már a kocogás jön :) Nem volt baj, csak nem erre készültem. Rendesen fáradt is voltam utána :). Ezután a család még evett, én csak elkezdtem a beszámolókat írni, közben beszéltünk néha Anne-val, ment a tv, a Mamma Mia vége, felmentem, fürödtem, aludtam.
Amúgy a finn nyelv, pl. a tv-ben nagyon nem zavar, sőt, a hangzása olyan, mint a magyar, én nagyon szeretem. És megleően sok szót tudok, meg még egy csomó van, amit hallok, tudom, hogy hallottam már, de nem tudom mit jelent. És minden nap tanulok újakat természetesen :)
Utolsó kommentek