Szombaton -ahogy már írtam- Miska szlalom versenyén voltunk, fél órányira Hämeenkyrö-től, kb. 4 órát ácsorogtam a -9 fokban, de azért érdekes volt. Reggel elég korán (8 előtt) felébredtem, a gyerekek fél 9-9 körül kerültek elő csak, így Anne-val megint volt időnk "kettesben", ezúttal újságot olvastunk...
Mert hogy én is olvasom minden reggel az Aamulehtit, sokat nem értek belőle (még!), de szorgalmasan nézegetem. A sportot főleg, meg a hirdetéseket, mert abban pl. az élelmiszerek mellett vannak a neveik, és így könnyebb tanulni, mint egy politikai témájú cikk közepén egy méter hosszú szót. De ma például "végigolvastam" a floorball kupa döntőkről szóló cikket, Tamperében volt ugyanis a férfi és a női kupadöntő szombaton. És az első pár mondatot értettem :) Böngészgettem az NHL cikket is, nagy újság, hogy mégis lett (csonka) idény, elég sok cikk van róla, mert sok finn játszik a tengerentúlon.
Úgy terveztem hétfőn fogok takarítani, hát, nem, Anne előhúzta a csövet (ami el is ér a ház minden pontjára, pedig abban reménykedtem ahová nem ér el, ott nem kell porszívóznom :), reggeli után nem sokkal. Nem volt őszinte a mosolyom, de nekiestem, és szerintem több, mint egy órát porszívóztam, de a földszint olyan lett, amit a családom női tagjainak (anya, mama, Teca, húgom, nővérem, Brigi :) meg mernék mutatni, hogy tessék: kiporszívóztam :) Nem vagyunk tisztaságmániás család, de ha egyszer csináljuk, akkor annak van értelme :) Ez után a szobámban is felszívtam amit fel kellett. A komfort érzetem közelít a 100%-hoz, és egy asztallal meg is lesz :) Anne ma mondta, hogy veszünk asztalt nekem (én kértem a laptopnak, meg hogy tudjak hol tanulni), csak az első fizuját meg kell várni. Hát, igen, ebben a hónapban történt pár extra dolog velük, egyedül keres 2 gyerekre, 2 kutyára meg egy házra, kocsira, és Jutta most kezdte a bölcsit.
Délelőtt és kora délután Miska Simo (vagy Simpu)-val játszott a mostani nagy kedvenc Wii játékukat, mindketten egy-egy sárkányt irányítanak, és egy történetben vannak, küldetést teljesítenek. Nagyon cukik ám, mert a két sárkány a játékban össze van kötve, és nem tudnak akármit csinálni, mindig meg kell beszélniük merre menjenek, mit csináljanak. Előlről:
Hátulról:
Délután 2 körül indultunk el a "Suomi Slalom"-ra, egy közeli településre, a nevét sajnos elfelejtettem, de talán legközelebb meg tudom írni :) Nem mondanám hegynek, inkább csak domb amin lehet síelni, de kis kedves, nincs tömeg szombaton sem, de vannak elegen, nagy parkoló, egy kis kávézó/kajálda, és vagy 4 felvonó a domb ezen oldalán, Anne szerint a másikon még kettő. A kocsiból kiszállva Miska rögtön felcsatolt, mert síbakancsban jött, aztán már ott sem volt :) Az anyukája benevezte a versenyre, az 1-es rajtszámot kapta.
A kezdés nagyon elhúzódott, mi beültünk egy kávéra a melegedőbe, egy csokit is kaptam, finom mentolos volt, Fazer :) Mikor kijöttünk, a kapuk már a pályán voltak, de még sokáig nem történt semmi, aztán jött egy "profi", majd elsőnek Miska. Az előző versenyen elesett, így ma nem nagyon akart indulni, de azt mondta, ha én nézem akkor versenyez. Egyébként 3-szor kérdezte meg síelek-e vele. De mondtam, hogy legközelebb. Mindent először megnézek, feltérképezek :) Végig kellett várnunk az összes indulót, és a rendszer az az, hogy odamész és nevezel, akárhány éves vagy, akármennyire jól tudsz (vagy nem), és aztán csinálnak kategóriákat. Szóval vagy 35-40 versenyző biztos volt.
Már itthon megfigyeltem, hogy Anne csomagol, egy adag-4 db makkarát (finn kolbász), ketchup-ot (ketchuppi), papírtörlőt meg innivalót. A pálya mellett, nem csak "hivatalos" melegedő, kajálda van, hanem egy kis nyolcszögletű épület is (de tényleg pici, én azt hittem a pályamunkás kuckója), aminek a közepén bent egy magas tűzrakó van, a tűz ég, és a családok bejönnek melegedni és megsütni a makkarát. Van egy hangulata. Főleg mert nincs bent világítás, csak amit a kis tűz ad. Az anyukák kibontják a neylon csomagolást, feldobják a rácsra a kolbászkákat, előveszik a termoszt és "piknikeznek" a tűz mellett. Bent, körben az "épület" falán pad van, meg egy szemetes. Ennyi a berendezés. És a padok alatt a fa a tűzre, amit tetsztőlegesen bedobál az, és akkor amikor, és aki úgy érzi nem elég nagyok a lángok. Anne például tett a tűzre, és szerintem 5 perc alatt megsült a kolbi.
Nagy nehezen csak vége lett a versenynek, mindenki nevét elmondták (én már eléggé fáztam), Miska kapott valami kitűzőt, aztán irány haza. A kocsiban kicsit bealudtam, megcsapott a friss "hegyi" levegő, meg az egy makkara :) Itthon rögtön moziestbe csavarodtunk, a Cápamesét is megtekinthettem finnül, csoki mousse is volt, csokidarabokkal, aztán megint tánc a dohányzóasztalon... kicsit nem értem a Miska performance-ot (háromszor egymás után nem is igénylem), de Adele Rolling in the deep-jétől már ráz a hideg, és szeretném, ha eltörne a dohányzóasztal teteje, vagy ha Miska nem kapkodná le minden este magáról a pulcsit... :S
Utolsó kommentek