a miénk :) Az ő csomagja jött meg már csütörtökön (egy hete), de Anne eltette az értesítőt, és nem járt a posta felé. Azért egy kis várakozás után ugyan, de végre megkaptam a küldeményt, így egy kis húsvét költözött a szobámba:
Szerda reggel Miskát nekem kellett elindítanom a suliba, elég nehezen kelt fel... de aztán találtam az újságban egy Angry Birds-ös bankkártyát (képen), amiért kimászott az ágyból, és ki is vágta, majd eltette a pénztárcájába, ekkor véletlenül megláttam, hogy 40 euro van benne, csak papír pénzben. Hát, az enyémben is annyi volt :S Kicsit furcsa érzés. Voltam a kutyusokkal megint a nagykörön, most semmi izgalom nem volt, a póráz kitartott, és pénteken kaptak egy újat. A kutya"fogatom", (éppen) balra Luna, a jobb oldali Rumba:
A csütörtöki nyelvórán kevés új anyagot vettünk, viszont beszéltünk a tipikus finn húsvéti dolgokról, egy szókeresős játék keretein belül. A megfejtés szerint ezek: a kis boszik akik jöttek múlt vasárnap (noita), a csokitojás (suklaamuna), a tulipán (tulppaani), a nyuszi (pupu), a mämmi, amiről már írtam, az egyik hagyományos finn húsvéti "süti", a nárcisz (narsissi), a fűzfabarka (pajunkissa), a gyerkek által ültett fű (rairuoho), a tyúk és a kakas. (kana ja kukko) A húsvét egyébként a 2. legnagyobb ünnep ebben az országban, a karácsony után. Persze mivel sok ember a világon keresztény (sok meg más vallású), most nagyot nem mondtam, nekik mindannyiuknak a húsvét a 2. legnagyobb ünnep, azt hiszem...
A tanárnőnk szerint nem "szabad" annak most örülni, hogy ilyen jó idő van (hahaha... igen, általában +1-2 fok volt napközben a héten, éjjel és hajnalban -10 körül), mert az a mondás járja Finnországban, hogy ha áprilisban leveszed a kabátod, akkor nyáron vissza fogod venni. Szóval most legyen még hideg (??? hogy, miiii :)?) és majd nyáron meleg.
Egyébként még a múlt órán tanult ellentét párokat gyakoroltunk (megint az orosz Krisztinával voltam, akiről kiderült hogy finn férje van és egy kisfia), és pulla-t sütöttünk :) A receptet lefordítom, ha igénylitek, nagyon egyszerű, és igen finom süti* lett belőle! Nyam, nyam :) Ezzel kezdtük, mármint a hozzávalók összekeverésével, Mervi, a tanárnő hozott mindent. Aztán állni, kelni hagytuk 20 percig, aztán "kiszaggattuk", és megsütöttük aztán megettük. Én csak ez utóbbit csináltam, volt elég konyhatündér, nem szeretek nyomakodni. Úgy kell dolgozni, hogy más is odaférjen :) Ha sütésről van szó, mindenképpen, az nem az én asztalom :) A kínai lány, kanadai férjjel, Szű-dzsin keverte, dagasztotta a tésztát, de nagyon jól sikerült :) Készültek képek is, ha hozzájutok, teszek fel.
*amúgy a pulla nem olyan süti, süti, mint otthon a zserbó mondjuk. Inkább olyan, mintha zsemle lenne, de a tésztája kiadósabb. És édes. Szóval olyan mint a túróstáska túró nélkül, vagy nem tudom. Sok változata is van, és én pl. málnalekvárral ettem azt amit hazahoztam. (Mert sokat sütöttünk és kevesen voltunk - szerencsére :)
Tamperébe kivételesen nem busszal mentem, hanem Anne vitt be, mert neki is mennie kellett valami gyógyszerért. De hazafelé megint buszoztam, és szokás szerint bealudtam :) Miután leszálltam, és elindultam a ház felé sétálva, a zebránál úgy tapasztaltam valaki nagyon siet utánam, hát bevártam. A buszról volt egy bácsi, meg a felesége (aki nem akart utolérni, szóval rá még pluszban vártunk). Őszintén, kicsit olyan érzésem volt, mint mikor Timmivel mindig megtalált minket valami félbolond... (kedden hazafelé egy ismeretlen köszönt rám az utcában, de rajta is látszott, hogy "szórja az olajat"...) A bácsi mondott valamit finnül, mondtam, hogy nem beszélem a nyelvet. Erre kérdezte, hogy a svédet? Mondtam azt sem. Magyar vagy angol (enyhén alkoholszaga volt a bácsinak). Na, erre valami nagyon lassú és alap angolsággal elmondta hogy ide járt iskolába (és mutogat arra amerre én lakok... teljes képzavar), és ez egy nagyszerű hely, amúgy 2000 km-re lakik. Mire a felesége megjegyezte, hogy jó lesz az 2000 méternek is. Kicsit kínos volt, szóval nem erőltettem a további barátkozást. Remélem többet nem futok össze a bácsival... A néni szimpi volt :)
Péntek már ünnepnap a finneknél, így ma már egyedül voltam a házban, Anne, a gyerekek és a kutyák elmentek a mökki-be. Az indulás nem volt zökkenőmentes, először is vásároltunk, nem kevés élelmiszert, közben Miska a temposirkus-ban volt, mint minden csütörtökön. Csakhogy Anne félreértett valamit, és a szomszéd Mats nem hozta haza, mi meg csak vártuk. Jutta már overállban (amúgy sem csinál mást mint öltözködik), megvacsizva, útra készen, Anne is, csizmában... Aztán csak felhívta Mats-et megint, és kiderült, hogy Miska egy órája ott vár (iPhone-ja végre működik ugyan, mert Anne vett bele kis SIM kártyát, de otthon maradt, töltőn). Kocsiba pattanás, elhajtás. Aztán szerencsére kiderült, hogy Miska elindult hazafelé, szóval majdnem itthon volt már, mikor Anne felszedte, és elindultak húsvétozni.
"Sajnos" a bögreakció legyőzött, szóval 12 darab múminos bögrém van már, most sikerült ezt a négyet beszereznem:
Ezúton is (utólag) boldog születésnapot (hyvää syntymäpäivää) Dórának, korábbi finn csoporttársnőmnek, és köszöntjük a Föld nevű bolygón Ágota barátnőm Liza nevű kislányát!!!
Utolsó kommentek