Fellendülőben van a szociális életem, május 18-ára egy mökkibe vagyok hivatalos a tűzoltókkal, csütörtökön pedig, az utolsó tamperei órám után Loren-nel a mexikói csoporttársammal, és Eszterrel leszek egész délután. Valamint juppiiii, mert Anikó jön ide július végén :)

Egy érdekes cikk, magyarul, egy látnivalóról itt Finnországban. Valamint el kell mesélnem, hogy itt kb. este fél 10-kor kapcsolják fel a közvilágítást, addig ugyanis nem kell :) És mikor süt a nap, mindenki az utcára megy, Tamperében kiülnek délben a vendéglátó egységek teraszára (0- +5 fok van, nem több), valamint itt "falun" mindenki sétál a kutyával, nordic walking-ol, fut, biciklizik. Minden gyerek biciklizik, senki nem gyalogol.

Április 26-án utazunk síelni, és május 3-án jövünk vissza, ez idő alatt nem tudom mennyi és milyen bejegyzés lesz. A gugli térképbe ezt üssétek be: "SOKOS HOTEL LEVI Szálloda, Sirkka, Lappföld, Finnország"... Na, ide megyünk :) Juuuuj, Lappföld... a honlap itt, angolul, de sok galéria is van, tessék nézelődni.

Aztán: nagyon fontos, megfőztem életem első gulyás levesét, és isteni lett, Anne kétszer szedett belőle. Miska persze alig ütötte bele a kanalát, de tőle nem is vártam mást. Jutta babának meg nem is adtunk kóstolót. A hús ára amúgy elég brutál, a csirkemell filét 1 kg-ot majdnem 15 euróért vettem. (mai árfolyamon 4400 forint). Remélem a csoporttársaknak is ízleni fog a levesem, majd csinálok sok képet. Egyébként Pikku Myy-s papírpohárban szándékozom felszolgálni :)

Hát, a hetünkről beszélni kell, bár eddig (szerda éjfél) katasztrófális. Azt már írtam, hogy Anne leöntötte a fényképezőjét tejjel, na, itt indulhatott el a lavina. Hétfőn reggel már majdnem a kocsiban ült, mikor kérdeztem hogy a kutyáknak adott-e enni, mert nem emlékszem a hangra ahogy a száraztáp verődik a fémtál falához. Mondta, hogy ja, nem, nem adott. Aztán már tényleg a kocsiból szállt ki, hogy a kezébe nyomjam a mobilját. Vásárláskor nem vett vajat, de kávé legalább lett 2 nap "kihagyás" után... Kedden főztem éppen a levest, mikor hazaért Miskával, gondoltam, korán van, Juttáért biztos megy még egy kört... nem szóltam semmit, hogy hol a kiscsaj, koncentráltam a főzésre, kb. 20 perc után a fejéhez kap, jaj, Jutta a kocsiban nézeget azóta is...

Hétfőn Luna megevett a séta alatt egy hamburger papírt, én megpróbáltam kiszedni a szájából, erre reflexből majdnem megharapott... Jutta meg ma, a reggel tisztán felvett melegítőnadrágomat "koszolta" be, kicsit puha volt a nagydolog, szóval őt tokától bokáig mostam, a ruháinkat meg dobtam be a gépbe. Amúgy is megint taknyos, és mint a csiga húzza a csíkokat mindenre, díszpárnára, bőrkanapéra, ruháimra... De, imádjuk egymást a kisbabával, egyszer már mondta is hogy baba. A következő szó szerintem a huncut lesz :)

Hát, így élünk mi... :) Most megyek aludni, majd beszámolok az utolsó tamperei órámról (a hétvégén remélem lesz időm...) (Ha küldtök csomagot, ne úgy, hogy április 26 és május 3 között jöjjön meg, és 3 az egyben kávé legyen benne, mert megint elfogyott. Csak viccelek, itt is lehet kapni, csak magyar édességet küldjetek :)